Utazók pálmája

Az utazók pálmája egyike a szobában tartható pálmáknak, amíg ki nem növi a helyét. A misztikus küllemű növény ránézésre leginkább a szétterjesztett pávafarokra emlékeztet. Sietve le kell szögezni, hogy az utazókhoz kicsit több, de a pávához, és a pálmához nincs semmi köze a növénynek.

Az utazók pálmája vagy legyezőbanán vagy más néven Ravenala pálma (Ravenala madagascariensis) a papagájvirágfélék (Strelitziaceae) családjába tartozik. A 17. századtól a Madagaszkárba tévedt utazóknak szinte nyomban szemébe ötlött ez a furcsa, feltűnő jelenség, amelyre idővel oly sok figyelem irányult, hogy hamarosan Madagaszkár nemzeti jelképévé lépett elő. A malgasok szárából és leveleiből alakították ki épületeik falát és tetejét, fiatal leveleit tányérnak, pohárnak, kanálnak, a nagyobbakat terítőnek használták.  A tengeri utazások előtti imádságok rituáléjának is a része volt. A húsos magburokból olajat nyertek ki. Magvait őrölve fogyasztották. Gyakran tejhez keverték vagy a bételhez hasonlóan rágták. A malgasok gyakran papír helyett írtak a levélre. Minderről francia és angol utazók számoltak be.

A Ravenala nevei

Az utazók pálmája, azért kapta több nyelvben is ezt a nevet, mert úgy tartják, hogy a nap járását követve É-NY irányban terül a lombozata, ami inkább legenda, ezzel segítve az utazót a tájékozódásban. Másrészt levelei vizet raktároznak, hogy  az utazók szomjukat olthassák.

A legyezőbanán nevet azért érdemelte ki, mert levelei a banánfáéhoz hasonlóak, termése pedig a datolyára emlékeztet. Ismerkedjünk meg ezzel az izgalmas növénnyel részletesebben.

A Ravenala bemutatása

Három változata ismert (iranirana, bemavo, horonorono). Magassága a fajtától függően 5-25 méter, a lombozat kiterjedése pedig a 5 méter körüli. A növény eleinte törzs nélkül fejlődik. Az első évben ugyanis nem fejleszt föd feletti szárat, ekkor úgy fest, mintha a levelek a földön ülnének. Később megjelenik a föld felett törzs. Csúcsán függőlegesen, egy síkban, legyezőszerűen álló, 20-30 darab, a banánfa leveleihez hasonló levelei üstököt alkotnak. Egy levél  1–4 méter hosszúságú, hosszú nyelű. A főérre csaknem merőleges oldalerek között a levéllemez gyakran szárnyszerűen beszakadozik, amikor a szél megtépázza. A csapadék egynegyedét képes tárolni, mert az u alakú levélnyélen a víz lecsurog a levélalaphoz. A lehulló levelek után megmaradt hegek érdekes, körkörös rajzolatot mintáznak törzsön. A bogas virágzat a levélnyelek között fejlődik, nagyjából 80 centiméter hosszú, 5–15 erőteljes, zöld, csónak alakú fellevéllel, melyek mindegyike 5–16 virágot vesz körül. Egyszerre 1-2 virágzat fejlődik egy növényen. Naponta kb. 5 virág nyílik ki egy virágzaton. Krém fehér virága, akár 20-25 centiméter hosszú is lehet. A virág három csészelevele az alapoknál összenőtt. Három sziromleveléből kettő a szélénél nőtt össze. A virágok bőven termelnek nektárt. A virág takarólevelei zárva vannak, és a hat porzóhoz, befelé néző portokkal, csak a nektár után kutató állatok, főképpen a lemurok, másik nevükön szerecsenmakik (Eulemur macaco) férnek hozzá.  Datolyaszerű Termése háromrekeszű, fás tok, kék, húsos magköpennyel körülvett magokkal.

Ravenala madagascariensis virágza.

A Ravenala pálma gondozása

Trópusi, szubtrópusi területeken dísznövényként ültetik egyedi levelei és virágai miatt. Nem fagytűrő, ezért nálunk csak konténer növényként tartható. Magjait sok helyen kínálják az internet adok-veszek oldalain, alkalmanként a pálmákra szakosodott cégek kínálatában is megtalálhatók. Akinek kedve kerekedett, hogy ezt a növénycsodát lakásban nevelje, ám tegye, de  tudni kell, hogy kis lakásba nem való, és körülbelül tízéves korára kinövi a téli kertet is. Nyáron tarthatjuk a szabadban, de 8 fok alatti hőmérsékleten fedett helyet kell biztosítani számára! A nagyobb példányok legszebben kék ég háttérrel mutatnak. A fiatal példányokat félárnyékos helyen neveljük. Az idősebbek a teljes napsütést szeretik. Tápanyagban gazdag, meszes talajba ültessük. Rendszeres tápoldatozást, vízellátást igényel, de a pangó vizet kerülni kell.